2015. február 24., kedd

Tizenkettő

Tizenkét sor arról, hogy milyen, amikor egy pillanat alatt dől össze benned az, amelynek a felépítéséhez napok, hetek, hónapok, évek kellett. Nem ragoznám tovább, hogy miről szól ez vers, csak olvasd el, és élvezd, érezd, értékeld: a sorok végül maguktól beszélnek majd neked. 

Legyen szép napod! 

Üdv.: Pela



Tizenkettő

Széllel szállva,
Halálra váltan,
A hidegtől remegek.

Felém nyújtod
A halállal sújtó
Jeges kötelet.

Ékesen szólva
Átkokat szórva
Feltéped szívemet.

Csak intesz hátra
Hogy hulljak által
Kárhozott szívemmel.

2012. január 20




Esetleg, ha tetszett, szívesen olvasnám a véleményed. Akkor is, ha éppen nem! :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése