A tükörfelület alatt

Napi életérzés, még régről megfogalmazva.
Instrukció a fogyasztáshoz:
- Nézz a versemre, olvass a sorok mögött, és láss! Talán a szavak mögött találkozunk és összeforrunk egy pillanattöredékre, amikor magadra ismersz a sorok mögött rejtőző idegenben. Hunyd hát le a szemed, és tedd fel magadnak a kérdést: - Akarsz lenni a tükörképem?

A tükörfelület alatt

13   Valaha a napsugárba belekapaszkodtam

A fénycsóvák melegére fel-felakaszkodtam

De sötétség gyúlt fel eltűnt a fény

Ikarusz-testem a nappal együtt ég

12   Bezárt kapuk kulcsa zörög

A neszező hűs szélben

Szorosan az ajtó mögött

Soha el nem érem

11   Meg akartam tartani örökbe

De bebuktam lassan a körökbe

Lebuktam a folytonos lebegésbe

Örököm eltűnt a feledésbe

10   Az ablakon koppanó esőcseppek

Lágy zajára

Egy kis virág éled a lélekben

De hiába

9   Pandora szelencéje lecsukódott

Mielőtt az utolsó elfutott

Nem láttam még soha őt a jáspist

Nem ismerem őt mégis hiányzik

8   Folyóból felbukkanó testek

Születnek előttem újra

Újjá élednek de ez nem

Vonatkozhat rám; ugyan’

7   Van úgy hogy a kisgyermek

Átalakítja az érzetet

Egyszer csak nem lesznek félelmek

Mert szerető lángok élednek

6   Kitárt ablakokon át

Vártam az éledő tavasz

De nem jött soha más

A rügy ki sem fakadt

5   Apró fénycsóva gyúl a szegeletben

Valami a mellkasomban melengetve

Egyre csak boldogabbá tesz

Felnyitom a szemem – semmivé lesz

4   Farkas felé tart a farkas

De elűzi kivont agyarral

Majd mikor az elfut messze

Elindul hogy megkeresse

3   Összetalálkozik a Napraforgó

A meleg nappal

Ráborítja szirmát óvón

Szeretőn betakarja

2   A szentjánosbogarak fényében tündöklő

Tájat vizslatva látja a szendergő

Hogy éjszaka is lehet szivárvány

Lebontva a szívet rejtő márványt

1   Valamikor megkereste volna

A vándor az élet értelmét

„Majd elindulok holnap”

Így élte életét

0   Ha meg is találja a

Kincskereső a kincset

Talán egyszerűen elássa

Hogy azt mondhassa nincsen

2013. augusztus 23.